Címkék
Egy vasalt nadrágba gabalyodom, Kreatív vállalkozó, Kudarcból új remény, Megint randevúra készülök, Mint a romantikus filmeken, Reggel délben este telefon, vagy?
Kudarcból új remény
Minden kudarcnál naponta vesztem el a hitem, a romokon építek újabb reményeket, minek? A verkli megy tovább, nincs megállás. A hormonok hajtanak az új internetes társkeresőbe regisztráltam magam. Fotók fel, életkor, magasság, végzettség, kilok száma. Hárommal kevesebb, mire találkozunk úgyis lemegy. Bemutatkozás, mit írjak magamról? Ki vagyok és mit akarok? Száz karakternél jóval több vagyok!
Egy vasalt nadrágba gabalyodom
Levelem érkezett: Kedves Hölgyem… Lajos a gödöllői dombságról. A kos majom, fémáru gyártó üzem, építés, kereskedelem. Vállalkozás, komoly ember. Diridongó. Úgy érzem férfi áll a házhoz. A nagy szerelem is kos volt, és eddig a legjobb. Összepasszolunk, karmolták ki csillagainkból a horoszkópuszok. Nagy vonalakban vázolja kvalitásait, a szimatom nem csal, a férfi főnyereménynek tünik, itt a neten és pont nekem, ez nem véletlen, a jelek csilingelnek körülöttem.
Mister vasalt nadrág a képen, ősfás környezetben, kerti székében a bal lábát hanyagul a térdén átfogva ül, és egyenesen rám mosolyog. Újra a képet nézem, pásztázom az adatokat. Százkilencvenhat centiméter csupa férfit látok, enyhén ívelt görögös orr, szikár hosszú lábak, kis pocak az ötvenes, komoly elegancia.
Reggel, délben, este telefon
Kéri a számom, én haladéktalanul küldöm, nehogy a különleges ajánlat eltünjön. Magas is, jóképű is, üzletember is, tenisz is, konditerem is?! Hé, rakoncátlan angyalok, a címzett, biztos én vagyok? Az éter hullámain egy mély férfihang csábítgat. Nem garasoskodik holmi percdíjjal, reggel, délben, este ringat el az évődő verbális csörte. Olyankor hív, amikor várom, olyanokat mond, amiket hallani akarok, még nem is láttam, úgy érzem, nagyon szerencsés vagyok!
Megint randevúra készülök
Mindig a kreatív fazonok vonzottak. akik nem csak élnek, hanem létrehoznak és alkotnak. Játszunk, mint két majom, nagyszerűen elvagyunk. Közben meg olvadozom, mint vaj a napon. Randira új csuka dukál, a magas sarokhoz barna sztreccs farmer egy számmal kisebb, testhez simuló felsőn az apró gyöngyök kis csillámokat repítenek. Rohanok a szoliba többször is, míg bőröm egy tahiti benszülötté nem lesz, aztán fodrász, smink, az órák telnek, teljes harci díszben feszítek az újabb beavatási ritus előtt.
Mint a romantikus filmeken
Tökéletesnek kell lennem, találka a hajóállomásra fixálva. Szemem a terepen, Kossuth Rádió tizennyolc óra, nulla nulla, a távoli placcon megáll egy szürke Toyota. A terepjáróból jólöltözött, hosszú lábú férfi száll ki. Indulnom kell, a kocsim ablakában mustrálom magam, has behúz, nadrág és felső igazgat, vállak hátra, dekoltázs a helyén, még egy nagy levegő. Úgy sétálunk egymáshoz, mint a filmeken. A csodás Duna-parti sétányon magabiztosan áll velem szemben a szürke szemű jóképű fazon, szívem nyakamban, mantra magamban, zavaromban alig mukkanok…